2009. június 2., kedd

Nagy fiúk


Ami talán a legnagyobb élmény Ábrissal kapcsolatban, ahogy napról napra egyre jobban lehet vele kommunikálni. Egyre jobban meg lehet vele beszélni mindent. Most nagyon igyekszem megtanítani neki a "később", a "mindjárt", az "azután" szavakat... Mert akarni, azt még mindig nagyon erősen akar olykor. :-)

Ámonnal is napról napra változik a kapcsolatuk, most már nagyon jól tudnak együtt játszani, nagy szeretetben élnek. Ábrisnak szépen bővül a szókincse, egyre több összefüggést lát át a világban. Amióta megtanulta önmagát megnevezni (Ábis), azóta ez a leggyakrabban használt szava: ezzel fejezi ki például azt is, amikor ő szeretne valamit csinálni (pl.utalva az alábbi bejegyzésekre: Ábis mi-mi!!!) De nagyon szereti csak úgy is elrikkantani magát: Ábiiiííís! Ezt különben a játszótéren tanulta. Élvezi, ha kiáltunk, pl. nálunk olykor elhangzik az "aaaj-tóóóó!" kiáltás, Ámon felé, ezt Ábris nagy örömmel ismétli meg, széles vigyorral a képén.

Általában a dolgok első szótagjával jelzi magát a fogalmat, így a te jelent tejecskét, a bi biciklit, ilyesmik. Mulatságos volt nagyon, hogy mikor a múltkor itt volt nálunk Bea, és nagyot beszélgettünk, Ábris megtanulta az "ühüm", "a-ha" kifejezéseket. Gondolom, sokszor hümmögtem a "csajos" bszélgetés során...:-) Minden nap megszámolja, hány bibi-je van. De nagyon vicces, hogy amikor beüti magát, és megkérdezzük: Megütütted? Puszi? - akkor néha, amikor odajön a puszijáért, ő ad puszit nekünk. Ha valami balul sikerül, lepottyan, szétesik, eltörik, elromlik, ilyesmi, akkor jön a "hoppá!". A családtagok neve viszont továbbra is mindennapi mantra nálunk, az ú.n szeretetlista. A-pa, A-nya, Pa-pa, Ma-ma, Á-mo, Et-ter, szabadon variálva, ritmikusan kántálva. (Néha mostanában "mi-mi" is a listán van.):-)


A másik nagy élmény, hogy mennyire imádja a könyveket, milyen nagy örömmel "olvas" és hallgatja a mesét, a verset! Mostanában nem tudok vele reggel rögtön a játszótéren kezdeni, viszont a könyveknek hála, akár még a reggeli ébredés is lágyabbá tehető. Amikor kinyitja a szemét, ugyan az első szava általában az, hogy hama, és, ha erre azt felelem, hogy a hama még alszik, akkor jön az Á-mo, na és ha megnyugtatom, hogy Ámon is alszik még, akkor többnyire odahoz egy könyvet lelkesen (és nemcsak a Róka-egeret, de a Katicát is nagyon-nagyon szereti). Nagyon bejönnek neki a Bóbita versei, főleg a letyepetye-lepetye, a Bim-bam, torony üregében, az örök sláger a Megy a vonat, fut a vonat..., de a Róka-róka réten vagy a Reggel süt a pék, süt a pék is. Nagy becsben van nálunk a három jubileumi Bartos Erika kötet (bevallom, ezeket Ámon is nagyon szívesen olvassa, nem vicces?) A Böngészőkből kettő van meg, azok is nagy kedvencek, na, nem is folytatom a sort, lényeg, hogy Ábris hál' istennek nagy barátja a könyveknek!!

Nincsenek megjegyzések: