Igaz, ez Ábris blogja, de az is tény, hogy nemcsak a mi, de az ő életének is nagy napjai voltak 2008. augusztus 15-én és 16-án, amikor a szülei kimondták (vagyis mi, kimondtuk) a boldogító igent. A salföldi Pálos kolostor romjainak még fennálló falai között és annak megszentelt terében pedig a mi eskünk után Ábris - vagyis Melkvi Ábris András - keresztyénné lett keresztszüleinek, Melkvi Szilárdnak és Vadászy Eszternek karjai között, szerető családja körében. Rengeteg gyönyörű fotó készült erről a két napról, azért is kerül talán ennyivel később fel a naplónk oldalaira... néhány felvételt válogattam ki csupán, amikkel talán egy kicsit érzékeltetni tudjuk, milyen csodálatos percei, órái voltak ezek mindannyiunk életének.
A menyasszony, még "titokban", várja, hogy majd megmutassa magát a vőlegényének.
Búcsúzik a vőlegény a családjától...
A nagy pillanat, amikor Füzi Gyuszi, a vőfély "átadja" a menyasszonyt a vőlegénynek.
Lovaskocsikkal zötyögünk a Pajta galériától a Klastromig. A menyasszonyi fátylat romantikusan fújja a szél...
Dani és Bea is kócos már...:-)
Örömapa és Örömanya, azaz Nammma és Nappa a kocsin...
Fel a dombra a Klastromhoz, nem hivatalos koszorútlan lánykísérettel.:-)
Ez már a hivatalos bevonulás, tanúk kíséretében.
Szertartás a gyönyörű falak közt.
Mindenkit megérintett a pillanat...
Ábrisra Erzsi dédi és Nagyi ügyelt ezalatt.
Fogadalmunkat a gyűrűink jelképezik, és persze házastársi csókkal pecsételtük meg...:-)
Esküvő után keresztelő. A keresztapa és testvére, Melkvi Zsuzsi is most veszi fel a keresztséget, így négyszeres az örömünk.
Eszter és Szili Ábrissal a karjukban keresztszülői fogadalmat tesznek.
Így fogadott minket a szertatrtás után a gyülekezet. A gyerekek szappanbuborékokat fújtak, ami nagyon szép volt...
...mi pedig így köszöntük meg:
Dombról lefelé, a kocsikhoz...
Ez a kedvenc fotóm (az egyik...). Benne van minden örömünk. (És Jókuti Luca fantasztikusan mutat velünk, mint egy kis pirosruhás angyal)
Ámon a vacsorához a nehezen megtalált öltönyébe öltözött, most mindenki őt nézi.
Néhány kedves és jókédvű pillanat vacsora közben.
Na és órákkal késöbb: a torta.
Gyuszi, mint vőfély, teljes hivatalosággal visz a táncba.
Késői óra, férj és feleség táncol (Ábris végre alszik, most már tényleg csak miénk az este.) Persze utánunk még sokan birtokba vették a tánc-placcot! Ennek a fotónak viszont jó kis zárókép-hangulata van:-))
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Szívből gratulálok Nektek! :))
Nagyon kellemes lehetett a hangulat ás remek helyszínt választottatok. Salföld ezen részén még nem jártam.
A beszámoló nagyon hatásos volt...majdnem úgy jártam, mint a rokon nénik! :D
Megjegyzés küldése